Tabajdi Csaba, az MSZP parlamenti képviselője kijelentette, hogy a magyar kormány a kisebbségi politikusok közül eddig a radikálisokat támogatta, alapítványi és pénzügyi eszközökkel is direkt ráhatásra törekedett. Tabajdi szerint öröm, hogy az elfogadott dokumentumokban nem jelent meg a területi autonómia követelése. /A szocialisták szerint az RMDSZ-ben a pragmatikus vonal került előtérbe. = Magyar Hírlap, jan. 19./ Csóti György, a külügyi bizottság alelnöke visszautasította és alaptalapoknak nevezte Tabajdi vádjait: Tabajdi súlyosan vétkezett a romániai magyar kisebbség ellen, amikor pártpolitikai indíttatásból valótlanságok sorozatát állította". A magyar kormány nem avatkozott be a határon túli magyarság szervezeteinek ügyeibe. - A területi autonómia nemcsak nemzetközi fogalom, hanem valóság is. Egyébként Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője az RMDSZ kongresszusán a területi autonómiáról beszélt. /Sz. Sz.: Csóti György visszautasítja az MSZP vádjait. = Magyar Hírlap, jan. 20./
1994. július 13.
Júl. 13-án Budapesten Gál Zoltán házelnök találkozott az Országházban a közép-kelet-európai országok nagyköveteivel. Magyarország kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minden országgal - főleg Romániával és Szlovákiával megkötni az alapszerződést, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1994. szeptember 5.
Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 19.
Szept. 19-21-e között tartják Zalakaroson a II. Külhoni Magyar Sajtótalálkozót, melyre a külhoni magyar elektronikus sajtó mintegy 150 képviselője jött el. Szept. 19-én fogadta őket a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A kormány mindenkivel hajlandó tárgyalni, ha remény van a megyegyezésre. Tabajdi Csaba politikai államtitkár leszögezte:a kormány csak pártatlansággal és semlegességgel közelíthet a magyar szervezetekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1994. október 13.
Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke meghívására okt. 13-án Budapestre látogattak az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai. Találkoztak meghívójukkal és Tabajdi Csaba államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, továbbá a szenátusi és képviselőházi frakció vezetői Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Tompa Sándorral, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása, az egyházi vagyon visszaadása és a Duna Televízió helyzete szerepelt. Az RMDSZ delegációja találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával, a megbeszélésen a román-magyar kapcsolatokról volt szó, továbbá arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen a romániai magyarság érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16., RMDSZ Tájékoztató, 390. sz., okt. 14./ A tárgyalás után Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kijelentette, hogy az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy mindkét ország az Európai Unió tagja legyen. Tokay György a problémák között felsorolta az anyanyelvi oktatás nehézségeit, a kétnyelvű feliratok kérdését. Egyetértenek azzal, hogy a magyarság támogatási rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ellenőrizhető legyen. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok legalább kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. /Új Magyarország, okt. 14./
1994. december 10.
Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./
1995. április 19.
Mircea Snegur moldovai államfő több miniszterével és üzletemberekkel ápr. 18-án este Budapestre érkezett. Megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Ápr. 19-én Budapesten Snegur aláírta a magyar-moldovai alapszerződést. A független Moldova vezetője első ízben járt Magyarországon. A nemzetiségi kérdésben Moldova álláspontja megegyezik a magyarral. Olyan országról van szó, ahol a lakosság 35 százaléka nemzetiségi. A gagauzok széleskörű önkormányzatot kaptak, ez bizonyítja, mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, hogy egy kisebbségnek autonómiát lehet biztosítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné az állam egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Snegur meghívta Kovács László külügyminisztert /aki az EBESZ soros elnöke/ elnöki minőségében is. Technikai okokból nem került sor Horn Gyula miniszterelnök és Snegur tárgyalására. /Magyar Nemzet, ápr. 21./
1995. június 14.
A parlament két házának külügyi bizottságának delegációja, Sergiu Nicolaescu szenátusi bizottsági elnök vezetésével jún. 14-én Budapestre érkezett, eleget téve az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívásának. A delegáció jún. 14-17-e között hivatalos tárgyalásokat folytat. Fogadja őket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, majd a magyar külügyi bizottság, 16-án Tabajdi Csaba államtitkárral tárgyalnak, a vendégek találkoznak Budai Gáborral, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., MTI, jún. 14./
1995. július 12.
A határon túli magyarság életében, önszerveződésben megkerülhetetlen, mással nem pótolható szerepet játszanak az egyházak - foglalta össze a szlovákiai magyar katolikus és református egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélésének legfőbb következtetését Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, miután júl. 12-én fogadta a Budapestre érkezett vendégeket, akiket ezután Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is fogadott. Közös sajtótájékoztatójukon Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy a 350 ezer szlovákiai magyar katolikusnak különösen fájdalmas, hogy nincs magyar püspökük. A nemrégiben Szlovákiába látogató II. János Pál pápa többször szólt a magyar hívekhez és a kisebbségekkel szembeni türelem gondolatát hirdette. /Magyar Nemzet, júl. 13./
1995. július 13.
Gál Zoltán házelnök júl. 13-án Budapesten fogadta a Parlamentben az ötödik alkalommal megrendezett Híd nemzetközi gyermek- és ifjúsági tábor résztvevőit. /Magyar Hírlap, júl. 14./
1995. augusztus 19.
Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 19.
Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. szeptember 11.
Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./
1995. november 3.
Háromhetes amerikai szolgálati körútja során nov. 2-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Washingtonban részt vett Raoul Wallenberg mellszobrának felavatásán, majd Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyarságának meghívott képviselőivel együtt megjelent a washingtoni osztrák nagykövetségen a Magyar-Amerikai Koalíció jótékonysági gálaestjén, amelyen jelen volt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke is, és amelynek fő védnöke Hillary Clinton, az elnök felesége. Védnökséget vállaltak még Christopher Dodd szenátor és Tom Lantos képviselő, George Pataki, New York, illetve V. Voinovich, Ohio állam kormányzója. A jótékonysági adományokat egy, a közép-európai magyar intézményeket a Nyugattal összekapcsoló kommunikációs hálózat kialakítására fordítják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./
1996. február 8.
A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja politikai vitanapot kezdeményezett a határon túli magyarok autonómiájának kérdésében. Az ehhez szükséges 76 aláírást össze is gyűjtötték, azonban febr. 8-án házbizottsági ülésen Gál Zoltán házelnök váratlan bejelentést tett: az MSZP-s aláírók zöme visszavonta aláírását. Az FKGP képviselői megdöbbenéssel fogadták a döntést. Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes szerint összeegyeztethetetlen a képviselői magatartással, hogy a nemzeti kérdésben tett támogató aláírást frakciófegyelemből visszavonják. Kósa Ferenc MSZP-s képviselő nem vonta vissza aláírását. /Új Magyarország, febr. 9./ Szekeres Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője elmondta, hogy a vitanappal kapcsolatban jogos problémák merültek fel. Szerinte a vita nem szolgálná a határon túli magyarság érdekeit, hanem hátrányosan érintené őket. /Népszabadság, febr. 9./
1996. április 3.
RMDSZ SZKT csíkszeredai ülésének /márc. 9-10/ vitái tovább gyűrűznek, ezért az Orient Expressz kisebb kihagyásokkal közölte Markó Béla, Szőcs Géza és Tőkés László felszólalását. Markó Béla ismertette Szőcs Gézának a Duna Tv ellenőrző testületébe való jelölésével kapcsolatban Gál Zoltánhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét. Markó Béla azért nem támogatja a jelölést, mert Szőcs Gézával szemben egyelőre tisztázatlan sorsú, el nem számolt adományokról van szó. Azt javasolta, hogy tisztázzák ezt Szőcs Gézával. Szőcs Géza maga kérte felszólalásában az RMDSZ ellenőrző bizottságának vizsgálatát. 1995 tavaszán a HTMH és az Illyés Alapítvány, az RMDSZ részvételével már vizsgálta a pénzadományok helyzetét, azonban az eredményről az "RMDSZ vezetősége nem volt hajlandó a megállapodás tényéről tájékoztatni a közvéleményt." Szőcs Géza szerint az RMDSZ vezetőségének kényelmesebb volt továbbra is suttogó rágalmakat terjeszteni. Takács Csabával annak idején megfogalmazta a vizsgálat eredményét, Takács Csaba megígérte, hogy az RMDSZ májusi kongresszusán ismerteti, de ez nem történt meg. - Szőcs Géza a Bem rakparti épületbe elhívta Markó Bélát, megbeszélték, hogy melyik részét veszi át az RMDSZ, azonban többet nem jelent meg Markó, nem tárgyalt erről, viszont újra hallhatta, hogy Szőcs Géza nem teljesítette a megállapodást. - Szőcs Géza a Fidesztől megtudta, hogy az RMDSZ vezetői febr. 27-i budapesti tárgyalásuk alkalmával azt mondták: minden mocskot ráborítanak, az összes tisztázatlan ügyet előrántják. Szőcs Géza elmondta a Fidesz képviselőinek, hogy ennek ellenére nem lép vissza, nincsenek tisztázatlan anyagi ügyei. - Tőkés László kifejtette, hogy a Transsylvania Alapítványnak elnökségi tagja volt, mégis csak most tudta meg, hogy feloszlott az alapítvány 1995. nov. 14-én. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 3./
1996. április 12.
Ápr. 9-én delegáció élén ötnapos hivatalos tanácskozásra Budapestre érkezett Vasile Manea-Dragulin, Románia legfőbb ügyésze, akit kollégája, Györgyi Kálmán meghívásának tett eleget. Nagy jelentőségű a magyar és a román ügyészi szervek jó együttműködése a bűnüldözés területén, hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, aki ápr. 11-én a parlamentben fogadta Románia főügyészét. A megbeszélésen jelen volt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, aki elmondta, hogy a magyar és a román legfőbb ügyészség a közeljövőben együttműködési megállapodást ír alá a jogsegélyszerződés végrehajtásáról. /Bizalomerősítő együttműködés. Románia főügyésze a Magyar Országgyűlés elnökénél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ Tizennégy éves megszakítás után újították fel a legfőbb ügyészek között a kapcsolatot, nyilatkozta az Új Magyarországnak a román főügyész. Az utóbbi időben a bűnözés mértéke emelkedett, ezért szükséges a tevékenység összehangolása. A román főügyész együttműködési tervezetet nyújtott át a magyar félnek. /Új Magyarország, ápr. 12./
1996. július 2.
Júl. 2-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. A napirenden a tisztújítás és a kisebbségi civil társadalom építésének kérdései szerepeltek. A SZET javasolta, hogy az RMDSZ állítson saját elnökjelöltet az őszi országos választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SZET elnökévé, alelnök: Káli Király István. a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, titkár: Köllő Dávid, a Magyar Ifjúsági Tanács küldötte. A SZET levéllel fordult a magyar Országgyűléshez: sajnálattal értesültek arról, hogy az Országgyűlés júl. 27-i ülésén a magyar közoktatásról szóló 79/ 1993-as és a felsőoktatásról rendelkező 8/1993-as törvények módosításakor, a képviselők többsége szavazatával elutasított olyan kiegészítő javaslatokat, amelyek biztosítanák a határon túl élő nemzetrészek számára, hogy a magyar közoktatás formálásában - mely közvetve és közvetlenül érinti őket - részt vegyenek. A kiegészítő javaslatok intézményesítették volna azt a támogatási rendszert, amelyet a Magyar Köztársaság költségvetési törvénye 1992 óta biztosít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a határon túli magyar tannyelvű oktatás számára. Hasznos lett volna, ha az illetékes bizottság a szavazás előtt meghallgatja a határon túli oktatás szakembereit. A Szövetségi Egyeztető Tanács arra kéri Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét - a hozzá írt levelében -, hogy az illetékes szakbizottsággal együtt járuljon hozzá a megoldás kialakításához. A Szövetségi Egyeztető Tanács egyidejűleg felkérte az RMDSZ illetékes vezetőit, hogy kezdeményezzenek megbeszéléseket az Országgyűlés illetékes bizottságaival és a pártfrakciók vezetőivel, a kialakult helyzet orvoslása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 815. sz./
1996. augusztus 22.
A kereszténydemokraták /KDNP/ azon javaslatára, hogy az alapszerződés ügyében hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülésszakot, Gál Zoltán, az Országgyűlés házelnöke kifejtette: ezt meg lehet tenni, de káros és felesleges. Nem kellene túlfűtött hangulatot gerjeszteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
1996. augusztus 27.
Összegyűlt a magyar-román alapszerződés ügyében az Országgyűlés rendkívüli ülésszakához szükséges számú képviselői aláírás: aug. 26-ig nyolcvanöt képviselő csatlakozott a KDNP kezdeményezéséhez, Isépy Tamás, a kereszténydemokraták frakcióvezetője aug. 27-én nyújtja át a Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének az aláírásokat tartalmazó íveket. Az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írja alá az alapszerződést. Emellett felhívja a kormány figyelmét arra, hogy folytasson további tárgyalásokat, és vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét. /Népszabadság, aug. 27./
1996. augusztus 27.
Összegyűlt a magyar-román alapszerződés ügyében az Országgyűlés rendkívüli ülésszakához szükséges számú képviselői aláírás: aug. 26-ig nyolcvanöt képviselő csatlakozott a KDNP kezdeményezéséhez, Isépy Tamás, a kereszténydemokraták frakcióvezetője aug. 27-én nyújtja át a Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének az aláírásokat tartalmazó íveket. Az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írja alá az alapszerződést. Emellett felhívja a kormány figyelmét arra, hogy folytasson további tárgyalásokat, és vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét. /Népszabadság, aug. 27./
1996. augusztus 28.
Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője aug. 27-én átadta Gál Zoltán házelnöknek a 89 képviselő aláírását tartalmazó íveket. Ezek a képviselők kezdeményezték a rendkívüli ülés összehívását az alapszerződés ügyében, ezzel egyidőben beterjesztette a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz frakcióvezetői által jegyzett országgyűlési határozati javaslatot. Gál Zoltán elmondta, hogy aug. 28-ra összehívja a házbizottság ülését, ezen döntenek a rendkívüli ülés összehívásának időpontjáról. A rendkívüli ülés szept. 3-án lesz. Gál Zoltán szerint fontos lenne, hogy a televízió közvetítse az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz-frakció helyettes vezetője, a párt alelnöke javaslatot tesz arra, hogy az ülésen szót kapjon az RMDSZ elnöke, Markó Béla, arra számít, hogy a többi ellenzéki párt támogatja ezt a kezdeményezést. /Magyar Hírlap, aug. 28./
1996. augusztus 28.
Gál Zoltán házelnök bejelentette, hogy szept. 3-ra összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében, így állapodtak meg a frakciók az aug. 28-i házbizottsági ülésen. Úgy döntöttek, hogy még azon a napon szavaznak az ellenzék által beterjesztett határozati javaslatról. Az még nem dőlt el, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felszólalhat-e az ülésen. Erről a kérdésről az ülés napján dönt a házbizottság. Németh Zsolt javasolta, hogy Markó Béla szólaljon föl. Az ellenzék indítványozta, hogy az ülésre Gáldi Zoltán hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívókat az ellenzéki pártok küldik el. A rádió és a televízió közvetíteni fogja az ülés első óráit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1996. augusztus 28.
Gál Zoltán házelnök bejelentette, hogy szept. 3-ra összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében, így állapodtak meg a frakciók az aug. 28-i házbizottsági ülésen. Úgy döntöttek, hogy még azon a napon szavaznak az ellenzék által beterjesztett határozati javaslatról. Az még nem dőlt el, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felszólalhat-e az ülésen. Erről a kérdésről az ülés napján dönt a házbizottság. Németh Zsolt javasolta, hogy Markó Béla szólaljon föl. Az ellenzék indítványozta, hogy az ülésre Gáldi Zoltán hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívókat az ellenzéki pártok küldik el. A rádió és a televízió közvetíteni fogja az ülés első óráit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1996. augusztus 29.
Szept. 3-ra összehívta - az ellenzéki pártok kezdeményezésére - Gál Zoltán házelnök az Országgyűlés rendkívüli ülését, jelentette be Isépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető a KDNP, Fidesz és MDF aug. 28-i közös sajtótájékoztatóján. Visszautasította a kormánykörökből származó kijelentéseket, amelyek szerint a kezdeményezés az ellenzék magamutogató lépése vagy politikai hisztériakeltés lenne. A kormánypártok parlamenti arányát /72:28 százalékos/ tekintve az eredmény nem kétséges, de egyértelművé kell tenni a kormány történelmi felelősségét - jegyezte meg Isépy. /Új Magyarország, aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre a házelnök hívja meg a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívást az ellenzék kézbesíti a magyar-magyar csúcs határon túli résztvevőihez. Az egységes ellenzéki fellépés érdekében újabb megállapodást kötött a KDNP, a Fidesz és az MDF parlamenti frakciója. A képviselőcsoportok vezetői ezentúl hetenként összehangolják parlamenti tevékenységüket. /Népszabadság, aug. 29./
1996. augusztus 29.
Szept. 3-ra összehívta - az ellenzéki pártok kezdeményezésére - Gál Zoltán házelnök az Országgyűlés rendkívüli ülését, jelentette be Isépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető a KDNP, Fidesz és MDF aug. 28-i közös sajtótájékoztatóján. Visszautasította a kormánykörökből származó kijelentéseket, amelyek szerint a kezdeményezés az ellenzék magamutogató lépése vagy politikai hisztériakeltés lenne. A kormánypártok parlamenti arányát /72:28 százalékos/ tekintve az eredmény nem kétséges, de egyértelművé kell tenni a kormány történelmi felelősségét - jegyezte meg Isépy. /Új Magyarország, aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre a házelnök hívja meg a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívást az ellenzék kézbesíti a magyar-magyar csúcs határon túli résztvevőihez. Az egységes ellenzéki fellépés érdekében újabb megállapodást kötött a KDNP, a Fidesz és az MDF parlamenti frakciója. A képviselőcsoportok vezetői ezentúl hetenként összehangolják parlamenti tevékenységüket. /Népszabadság, aug. 29./
1996. szeptember 21.
Tóth Gy. László a nemzetellenes politikai okairól írt. Az utóbbi időben több baloldali és liberális publicista visszautasította azt, hogy az MSZP és az SZDSZ lényegében közömbös a nemzeti értékek és érdekek iránt. Vitatták, hogy az ellenzéki pártok a nemzet egészét érintő ügyekben érzékenyebbek. Annak eldöntésére, hogy melyik politikai irányzat érzékenyebb a nemzeti kérdések iránt, célszerű áttekinteni a milleneumi ünnepségsorozat eseményeit és a magyar-román alapszerződés vitáit. A millecentenáriumi ünnepségen, a Hősök terén 1996. aug. 19-én nem volt jelen a köztársasági elnök, Göncz Árpád, a miniszterelnök, Horn Gyula, a parlament elnöke, Gál Zoltán, de a rendező, Demszky Gábor polgármester sem. Pető Iván, a kisebbik kormánypárt elnöke sem tartotta fontosnak, hogy ellátogasson a Hősök terére. A megnyitó beszédet egy jelentéktelen szocialista politikusra bízták, aki legalább annyit beszélt a különböző népek békés együttéléséről, mint a honfoglalás jelentőségéről. Lényegében egy közepesre sikeredett könnyűzenei koncerttel emlékeztünk az 1100 évvel ezelőtt történtekre. Somló Tamás szükségesnek tartotta közölni, hogy "én 5756 éves vagyok". Miért nem lehet kölcsönösen tekintettel lenni egymás érzékenységére? Ünneprontásként hatott Göncz Árpád néhány megnyilatkozása is, aki egyre inkább a kormánykoalíció propagandistájává válik. - A magyar-román alapszerződésről azt mondta Horn Gyula, hogy az alapszerződéseket "mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az Európai Unióba." A júliusi magyar-magyar csúcstalálkozón a kormány még megígérte, hogy támogatni fogja a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit. - A tárgyalást az érintett romániai magyarság tájékoztatása nélkül folytatták. Tudatos nemzetpolitika helyett garanciák nélküli szerződések aláírására törekedtek. Egyre többen látják, hogy az alapszerződés a kétmilliós romániai magyarság tudatos cserbenhagyása. Sokan osztják Tőkés László félelmeit, hogy az alapszerződések jelenlegi formájukban semmit sem oldanak meg. - Társadalom és jövőkép hiányában nincs a koalíciónak kidolgozott nemzetstratégiája sem. /Tóth Gy. László: Ártó szándék, avagy közömbösség és érzéketlenség? A nemzetellenes politika okairól. = Magyar Nemzet, szept. 21./
1996. december 16.
A határon túli magyar szervezetek részvételével dec. 13-án háromnapos magyar-magyar ifjúsági csúcs kezdődött Budapesten. A Baloldali Ifjúsági Társulás /BIT/ által szervezett rendezvényre Romániából, Jugoszláviából, Csehországból, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett vendégeket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. Gál Zoltán megjegyezte: Magyarország az euroatlanti csatlakozástól várja a kisebbségi problémák megoldását. Simon Gábor, a BIT elnöke elmondta: a határon túli fiatalok az együttműködés érdekében koordinációs iroda felállítását szorgalmazzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1996. december 27.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
1997. január 5.
Gál Zoltán, az Országgyűlés elnök jan. 9-én fogadta Livia Plaks asszonyt, a Project on Ethnic Relations Alapítvány /PER/ igazgatóját, aki a PER idei terveit egyezteti az alapítvány budapesti irodájának munkatársaival. Az 1991-ben létrejött PER olyan nem kormányzati szervezet, amely fennállása óta a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek problémáival is foglalkozik. /Magyar Nemzet, jan. 10./
